A plüssmackó vagy játékmackó egy szövetből készült, kitömött játék, mely egy barátságos medvét testesít meg. A plüssmackó angol elnevezését, a teddy bear-t (teddy maci) Theodore Rooseveltről kapta, aki egy vadászat alkalmával nem volt hajlandó lelőni egy fához kötött medvebocsot.
A plüssmackók mára klasszikus gyermekjátékká váltak, néhány régebbi darabja azonban vagyonokat is érhet a komoly gyűjtők számára. Érdekes kettősség, hogy míg a plüssmaci egy aranyos és közkedvelt „teremtmény”, addig a mintájául szolgáló valódi medvék a vadonban igen veszélyes lehetnek még az ember számára is.
A plüssmackó világhódító útja a 20.század elején kezdődött. 1902-ben Margarete Steiff játékkészítő műhelyében megalkotta az első mackót, mely a nem túl hangzatos „55 PB” modellnevet kapta (55 cm magas, P:plüss,B:mozgatható).
1906-ra az Egyesült Államokban valóságos mackó-őrület tört ki. Még Roosevelt is mackót választott kabalaállatként, mikor újraválasztásáért kampányolt. Seymour Eaton több gyermekkönyvet is írt, mely Roosevelt medvéjének kalandjairól szólt. J. K. Bratton zeneszerző megírta a The Teddy Bear Two Step-et, amiből később a The Teddy Bear's Picnic című dal született.
A gyárak eközben ontották magukból a különféle színű és méretű mackókat. Az első plüssmackós hirdetés 1906 októberében jelent meg a Playthings magazinban. Steiff a Teddy név sikere miatt szintén átvette a nevet.
Angliában a The J. K. Farnell & Co. kezdte meg a mackók gyártását. A kis Christopher Robin Milne is egy Farnell macit kapott első születésnapjára 1921-ben. Öt év múlva megjelent édesapja, Alan Alexander Miline Micimackó kötete, melyben fia, Christopher kalandjait írta le plüssállataival.